Nőgyógyászati rákszűrés, rákmegelőzés

Jelentése

  1. Az un. rákmegelőző állapot időben történő felismerése, mert megfelelő kezeléssel a daganat kialakulása megelőzhető.
  2. Az esetleg már kialakult daganatok minél korábban történő felismerése, mert a sikeres gyógyítás feltétele a korai stádiumban történt diagnózis és kezelés.

Módszerei

  1. A külső nemi szervek szabad szemmel történő megtekintése. Feltáró eszközök (hüvelylapoc, „kacsa”)  segítségével a hüvely és a méhszáj megtekintése.
  2. A hátsó hüvelyboltozatból, a méhszáj felületéről, valamint a külső méhszájnyílásból kenet levétele mikroszkópos (ún. citológiai) vizsgálat céljából (méhnyakrák-szűrés).
  3. Ha szükséges, ún. kolposzkópos vizsgálat, ami a méhszáj mikroszkóppal történő vizsgálata ecetsavval, ill. jódos oldattal történő festés után (méhnyakrák-szűrés).
  4. A belső nemi szervek (méhtest, petefészkek és petevezetők, méh körüli kötőszövet) kétkezes áttapintása.
    Emlők kétkezes áttapintása, 35 év felett két évente mammográfia (emlők röntgen-vizsgálata).
  5. Ha szükséges, kiegészítő vizsgálatok: hüvelyi vagy hasi ultrahang vizsgálat; CA 125 meghatározása vérből (ún. tumor-marker, hám eredetű daganatok esetén ui. a vérben mért koncentrációja megnő).

Mikortól kell végezni?

Nőgyógyászati rákszűrést 18 éves kortól, ill. a szexuális élet megkezdésétől kezdve; mammográfiát 35 év felett.

Meddig kell végezni?

Egész életen keresztül, mert a menstruáció megszűnése és a klimax utáni időszak nem jelent védelmet a daganatok kialakulásával szemben.

Milyen gyakran kell végezni?

Nőgyógyászati rákszűrést évente egyszer; mammográfiát két évente.

Ki végezze?

Nőgyógyászati rákszűrést szülész-nőgyógyász szakorvos; mammográfiát radiológus szakorvos.

Fontos megjegyzés

A nőgyógyászati daganatok sajnos legtöbbször csak későn, már előrehaladott állapotban okoznak panaszokat (fájdalom, hüvelyi vérzés, húslészerű folyás, haskörfogat növekedése), amikor a betegség sokszor már nem gyógyítható és a kezelés sikertelen.  Fontos ezért, hogy a nők ne csak panaszok, tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz, hanem panaszmentes állapot esetén is évi rendszerességgel keressék fel nőgyógyász szakorvosukat.